Társadalom, munka, tanulás és emberi kapcsolatok az AI-korszakban
Mit változtat meg az AI a munkában, az oktatásban, a családban és a közös döntéseinkben? A Ki alakít kit? – Török Balázs mesterséges intelligencia könyve – nemcsak a technológia működését vizsgálja, hanem azt is, hogyan formálja át az emberi viselkedést és a társadalmi intézményeket. Vállalkozóknak, szakembereknek, szülőknek és döntéshozóknak szól.
Rövid válasz: először nem egész intézményeket cserél le, hanem apró feladatokat, döntéseket és figyelmi szokásokat vesz át. Ezek a kis változások idővel átírhatják a munkaköröket, az oktatási helyzeteket, a kreatív iparágakat, a szülő-gyerek kapcsolatokat és azt is, kit tekintünk hiteles forrásnak.
A társadalmi átalakulást nem lehet pusztán technikai teljesítménymutatókból megérteni. Hozzáférés, képzés, bizalom, felelősség, infrastruktúra és hatalom egyaránt alakítja. Ezért a könyv a technológia mellett végig az emberi rendszereket vizsgálja.
A technológia ritkán tüntet el egy teljes szakmát egyetlen lépésben. Előbb a mérhető, ismétlődő, kevés emberi árnyalatot igénylő részfeladatokat szervezi át. A fontos kérdés ezért nem csak az, mely szakmák veszélyeztetettek, hanem az is, mely emberi érték marad nehezen helyettesíthető.
Veszélyeztetett szakmák az AI korában →Az AI-val előállított mesék, videók és oktatóanyagok mennyisége gyorsan nő. A mennyiség azonban nem garantál életkori, érzelmi vagy pedagógiai minőséget. A felnőtt szerepe így nem pusztán a képernyőidő szabályozása, hanem a közös értelmezés és a tartalmak minőségének megítélése is.
AI és a gyerekek →Az AI használatának módját befolyásolja, ki fér hozzá fizetős eszközökhöz, munkahelyi támogatáshoz vagy képzéshez. Az eltérő hozzáférésből eltérő idő- és teljesítményelőny lehet, ezért az AI használatához szükséges tudás társadalmi és szervezeti kérdés is.
Nők és férfiak AI-használata →Amikor az AI már nemcsak szöveget készít, hanem gépeket és robotokat irányít, a szoftverfrissítés, a hálózati kapcsolat és a fizikai biztonság egyetlen rendszerrésze lesz. A kényelmesen működő infrastruktúra mögött újfajta függések jelennek meg.
Mitől lehet veszélyes az AI? →Az AI jövőjét fejlesztői, vállalatvezetői, kutatói, közgazdasági és biztonsági nézőpontokból egyaránt magyarázzák. A tájékozott döntéshez nem elég egy hangos szereplőt követni; tudni kell, milyen érdek és gondolkodási keret áll egy-egy állítás mögött.
16 gondolkodó, 16 AI-nézőpont →Mert minden új technológia egy már létező emberi rendszerbe érkezik. A földrajz, az erőforrások, a nyelv, az írás, a hit és az intézmények korábban is befolyásolták, hogyan tudtunk együttműködni. Az AI sem üres lapra ír: felerősíti a korábbi mintákat, miközben újakat hoz létre.
Az AI fejlődése adottságokat és korlátokat teremt, de a társadalmi eredmény döntések sorozatán múlik. Mit tanítunk? Mit mérünk? Mit automatizálunk? Hol követelünk emberi felelősséget? A könyv ezekhez a kérdésekhez ad nyelvet és összefüggést.
Mit változtat meg az AI a gyerekeknek szánt mesékben, videókban és oktatóanyagokban, és miért értékelődik fel a közös figyelem?
A 2026-os magyar AI-kutatás tanulságai hozzáférésről, előfizetésről, képzésről és időnyereségről.
Tér, klíma, erőforrások és távolságok: hogyan válik a földrajzi háttér a civilizációk aktív alakítójává?
A szerző
A Ki alakít kit? – Emberek maradunk-e az AI korszakban? szerzője. Ő vezette a 2025-ös (több mint 1000 válaszadó) és a 2026-os (több mint 700 válaszadó) magyar AI-használati kutatást, amelyek a hozzáférés, a képzés, a rendszeres használat és az adatbiztonság kérdéseit vizsgálták.
GYIK
A munka, az oktatás, az egészségügy, a pszichológia, a tudomány, a kreativitás, a cégvezetés, a családi kapcsolatok és az AI-biztonság kérdését is vizsgálja.
Nem. A lehetőségeket, a kockázatokat és az emberi döntési pontokat egyaránt bemutatja, szándékosan kerülve a pánikot és a kritikátlan hype-ot.
A könyv elsősorban történelmi mintákra, alapfogalmakra és társadalmi összefüggésekre épül. Ezért nem egy gyorsan avuló eszközlista akar lenni.
Igen. A szerző 2025-ös (több mint 1000 válaszadó) és 2026-os (több mint 700 válaszadó) magyar AI-használati kutatásainak eredményei is megjelennek benne.